A FÖLDVÁR story IX.

SIÓFOK DECEMBERI ELEJÉN

A képek 1 kivétellel a FÖLDVÁR eladásakor készültek.

És a végére egy átalakításos:

 Bleriot 2009-02-08.

A FÖLDVÁR story VIIIc.

A FÖLDVÁR VÍZIBUSZ A BALATON UTÁN A CSEH VRANOV VIZÉN FOLYTATJA

VI.c rész


Dicsőségének csúcsán a hivatalnokok 1989 és 1996 között felszámolták a Járási Üdülési és Hajóforgalmi Vállalatot. Ez az állami vállalat 70 állandó és 180 „idény“ munkaerőt alkalmazott és turisztikai szempontból komplex idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtott. A hajópark évente 2 millió kirándulót szállított. A Svájci öböl felett átívelő Fehér Kapu – híd 1993-as átadásával elvesztette létjogosultságát a ZNOJMO komp. A vizet nem hagyta el, árverésen az Ekotrans Moravia vette meg 550 000 Cseh Koronáért. Pár év múlva ez a cég a Camp pláž (plázs- part) k.f.t. nek adta el 50 000 Koronáért. Tőlük 2000- ben a Pátý fivérekhez került. 
A MOSZKVÁt a znojmói Járási Hivatal 1993ban szintén az Ekotrans Moraviának adta bérbe, amely átalakulva Aquavia Praha néven 1996ban megvásárolta a hajót és az így kifizetett összeg a nemzeti tulajdonalap pénztárába vándorolt. A hajó ma Prágában látható MORAVIA névvel.
A DYJE vízibuszt a vagyonkezelő Děčínbe (gyecsín) adta el 1992-ben. A Neptun k.f.t. jutott hozzá a többi vagyonhoz, akik 1993-ig még működtetik a VRANOVot majd eladják a prágai székhelyű Česká lodní doprava (cseszká lodnyí doprava) cégnek vadonatúj motorokkal 250 000 Koronáért. 



A DUNAJt és a KOŠICE-t a Slapy (szlapi) víztározón működő Qarter k.f.t. vásárolta meg a kikötő pontonokkal együtt. A DUNAJ akkor már nem is került vissza a vízre, kibelezték és hajótestére új felépítményt - éttermet építettek a Zlín melletti Kudlov víztározón. A KOŠICE szerencsésebb volt, ma a Slapy víztározón BLANICE (blanyice) néven él tovább.

2004-ben íródott ez a cikk, amely évben a vranovi hajózás ünnepelhette volna fennállásának 70. évfordulóját.

Akkorra már csak a far-lapátkerekes gőzössé átalakított ZNOJMO komp ünnepelhetett. Az olvasót nyilván érdekelheti a téma azon oldala, hogy kinek származott és milyen haszna a vranovi hajózás felszámolásából. A víznek? Köztudott, hogy a természetbarát működtetés modern motorokkal nem ártalmas a vízre nézve, hanem épp ellenkezőleg, a hajócsavarok általi víztömeg mozgatás csökkenti az algásodást és hozzájárul a tározók egészséges ökoszisztémájához.
Az embereknek? Ha egészséges a víz és körültekintőek a kapitányok, akkor a hajózás növeli az idegenforgalmat, s vele a régió foglalkoztatottságát. Kinek állt érdekében tehát a vranovi hajózás felszámolása?
Mindenképpen érdekes volt viszont a Környezetvédelmi Minisztérium aparátcsikjainak nagyfokú lelkesedése tekintettel arra, hogy Vranovon minden törvényadta lehetőséget megragadva megszüntessék a hajóforgalmat. A tározó Szarvas öbölnek nevezett részén védett övezetet hoztak létre az ivóvíz forrás számára, amibe aztán kapaszkodhattak akkor, amikor kérvényezni szerették volna, hogy a sok tilalom alól a turistahajóforgalommal tegyenek kivételt. (A 60as évek közepétől ugyanis már semmiféle motorhajózást nem engedélyeztek, kivéve a flottát, rendőrséget, elsősegélynyújtást, a tározó felügyeletét és a halászgazdákat. Az utóbbiak 5 LE – pöfögőjeit is beszüntették a 70-es években, tehát már idejekorán kezdődött a szigorítás.) Aztán 2000-ben következett a további agyamentség, mikor a tilalmat a vranovi részen feloldották, de ez semmit sem ért, mert viszont Bítov és Cornštejn környékén még mindig életben volt, így a hajóút fele is használhatatlan volt a hajózás számára. Ez a helyzet csupán azt tette lehetővé, hogy a hajókat és a műszaki bázist árukon alul eladják és mindennemű maradványát megsemmisítsék. 1999-ben újraindították az ivóvíz forrás kérdésének felülvizsgálatát, ami 2000-ben még csak fél sikert hozott, viszont 2001-ben már újra megnyílt Vranov vize a hajózás előtt akkor, mikor ennek a tevékenységnek már hírmondója sem volt. Ekkor már mindenki a fejét fogta, mert ha a hajókat a parton hagyták volna kihúzva, lehetett volna mivel újrakezdeni miután rájöttek, hogy ismét szabad az út. Érdekes, hogy senkit sem vontak felelősségre, pedig a MOSZKVA nevetséges vételára is és a VRANOV új motorokkal történt eladása is magáért beszél és azokról akiket a törvény keze utolérhetett volna. És csak a hajózást említjük. A környék látogatottsága óriásit veszített a hajózás hiányában és ezt a tározó menti községek idegenforgalmi bevételei is jelentősen „észrevették“. Az illetékesek a 2001-es tilalomfeloldás után azt remélték, hogy százával fognak majd jönni azok, akik majd hajóforgalmat szeretneének létesíteni, de hát minden hiányzott hozzá, pedig még azt is megszabták, hogy majd a túltelítettség miatt csak 3 hajózási céget fognak engedni működni a vízen. 2001-től lepkefogó hálóval kapkodták volna a jelentkező vállalkozásokat a Közlekedési Minisztériumban, miután feladta az a cég is, amely exkluzív jogokhoz jutott állítólag nem a legtisztább módszerek árán. Ha végiggondoljuk 2 hónap kevés idő arra, hogy behozza azokat a milliókat, amit az újrakezdésbe kellett fektetni.

Aztán újabb évek teltek el és a vízen még 2004-ben is csak a Pátý fivérek Mississipi gőzösre emlékeztető kompja működött, akkor már 3 éve úgy, hogy gőzhajtása ellenére mindig járt valamilyen „jóakaró „ környezetvédő és hasonló barátaik a nyakukra, akik mindigis hajókról álmodtak, csak ne legyen közelebb, mint mondjuk Belfast. (Mivel hajó témában csak a robbanómotorok jelentették a bibit a Pátý fivérek egy kis villanyhajtású hajóval is közlekedtek, ezzel viszont bejárták már az egész hajóutat, csak a szállítókapacitással voltak gondok. ) Már azt tervezték, hogy a ZNOJMO-val elhajóznak Bítovig, mikor 2005-ben aztán megjelent az első fecske és megalakult a Lodní doprava Vranov k.f.t., amely 2006 áprilisában vízre ereszti azt a VALENTÝNA (valentína) hajót, amely előző életét tekintve először felügyeleti hajó volt a Slapy duzzasztón, majd innen nyugdíjba ment és víztől távol TITANIC nevű vendéglőként működött 12 éven át Morvaországban, ahol rátalált a kft tulajdonosa Dalibor Dufek. A hajóvá alakító defacelifting 6 hónapig tartott.

Ez a kft az utazóközönség növekedésével 2007-ben vízrebocsátotta a yachtra emlékeztető VIKTORIE nevű hajóját is, mely saját gyártmánya. 

A felsorolásból kimaradt az a HVĚZDA (hvjezda-csillag) nevű hajó, amely a fegyveres erők tározóparti nyaralójához tartozott


A FÖLDVÁR VÍZIBUSZ A BALATON UTÁN A CSEH VRANOV VIZÉN FOLYTATJA

VI.d rész

FIGYELEM!
Ez a hozzászólás mostmár mindenki számára esetleg ON! Azért állítottam össze, hogy tömören megismertethessem egy személyhajóflotta történetét - létrehozását, fejlődését, fénykorát,megszüntetését és feltámadását azokkal, akiket érdekel az, hogy milyen hajóforgalmi múltra tekint vissza az a víz, ahova egy további magyar hajó - a FÖLDVÁR érkezik


Pár további lényegesebb adat a vranovi hajózásról:

A személyszállítás kezdete : 1934
A személyszállítás leállítása: 1992
A hajóút hossza: 17,5 km
Téli kikötő : Vranov 1967 – 1992 sólya
Az eddig működött hajók száma: 20
Az eddigi működtető cégek száma: 10



Az eddigi kapitányok névsora 1950-től követve
Vezetéknév: Lakhely: vranovi szolgálat
évei
01.Prchal L. Znojmo 1946 - 1960
02.Kasal J. Bítov 1949 - 1959
03.Střecha R. Vranov n/D 1950 - 1968
04.Bloudíček F. Vranov n/D 1950 - 1969
05.Gabriel A. Vranov n/D 1950 - 1970
06.Čírtek K. Mor. Budějovice 1952 - 1960
07.Pospíchal J. Vranov n/D 1952 - 1967
08.Klapil J. Onšov 1953 - 1963
09.Dokoupil ? Vranov n/D 1954 - 1960
10.Práth A. sen. Vranov n/D 1954 - 1959
11.Macháček L. Štítary 1956 - 1975
12.Žáček F. Vranov n/D 1956 - 1992 *
13.Pospíchal F. Vranov n/D 1961 - 1975
14.Svoboda V. Vranov n/D 1962 - 1969
15.Urbánek S. Vranov n/D 1962 - 1973
16.Černošek ? Vranov n/D 1965 - 1970
17.Pigal E. Vranov n/D 1967 - 1973
18.Kupka J. Žerůtky 1967 - 1979
19. Brosenbauer H. Vranov n/D 1967 - 1984
20.Práth A. jun. Vranov n/D 1967 - 1991
21. Gabriel P. Vranov n/D 1969 - 1982
22. Plachý J. Znojmo 1970 - 1984
23. Nesiba J. Vranov n/D 1972 - 1984
24. Wizer R. Znojmo 1975 - 1985
25. Bloudíček J. Blížkovice 1979 - 1991
26. Krčál L. Vranov n/D 1980 - 1987
27. Škůpa J. Vranov n/D 1980 - 1987
28. Mlynařík F. Vranov n/D 1982 - 1990
29. Jordán V. Znojmo 1983 - 1986
30. Škarek F. Vranov n/D 1985 - 1990
31.Mlynařík F. Vranov n/D 2006 - a VALENTÝNA kapitánya
32.Krčál L. Vranov n/D 2007 - a VIKTORIE kapitánya
33. ? ? ? - a ? ex FÖLDVÁR kapitánya


*Ő a DYJE-n kezdte pályafutását és rajta lett később kapitány, aki még ma is aktív kapitány, s hogy melyiken? Természetesen a VYSOČINA ex DYJE-n a Vranovtól cca 40 km-re lévő Dalešice (dalešice) vízduzzasztón.

Bleriot 2009-01-21

A FÖLDVÁR story VIIIb.

A FÖLDVÁR VÍZIBUSZ A BALATON UTÁN A CSEH VRANOV VIZÉN FOLYTATJA

VI.b rész

Az írást azért állítottam össze, hogy tömören megismertethessem egy személyhajóflotta történetét - létrehozását, fejlődését, fénykorát,megszüntetését és feltámadását azokkal, akiket érdekel az, hogy milyen hajóforgalmi múltra tekint vissza az a víz, ahova egy további magyar hajó - a FÖLDVÁR érkezik.

1940 után leállították a vranovi hajóforgalmat. A hajókat a Svájci-öböl bejáratában állomásoztatták. Tartva a szövetségesek esetleges légitámadásaitól és felderítő egységeitől az erőmű gátját sikeresen bujtatták fás - bokros jelmezbe, így sértetlenül megúszta a háborút. A gátat a vízben az esetleges torpedótámadástól aknázással védték. Ezek háború utáni semlegesítésüket követően mint kikötőpontonok alkotóelemeiként szolgáltak tovább. 


A háború után a flotta eléggé lerobbant állapotban volt. Elsőként Ladislav Prchal hajója a LADA hajózott ki Bítov felé 1946 május 19.-én. A későbbiekben ez az aktív vállalkozó átvette a STARNBERGet is. 










Nagyjavítást hajtott végre rajta és a Bécsen át ideszállított néhai pozsonyi révhajó immár mint MORAVA hajózott ki 1946 augusztus 11.-én a víztározó vizére. Prchal a Nemzeti Egység ZNOJMO nevű hajóját is bérbe vette. 1948 után, mikor létrejött a Vranovi Hajózási és Fürdő Szövetkezet, a flottát 8 hajó alkotta. Többek között a BÍTOV és a BRNO I. hajózásfelügyeleti gőzösök is. A BÍTOV a Tábornoki Nyaraló előtt a Gránát - öbölben horgonyzott, majd mindkettőjüket selejtezték a vranovi flottából. A BÍTOVot a brünni víztározóra adták el, ahol mint úszó üzlet mőködött tovább. A BRNO I. rosszabbul végezte, mivel szétvágásra Znojmoba vitték, ahol még egy ideig állt a roncsvasgyűjtő telepén a Sokol (szokol) utcában. 

A hajózási szövetkezetet Prchalon kívül a Nemzeti Egység, a Cseh turisták Klubja és vranov község alkotta. 1948 után viszont a Vranovi Hajózási és Fürdő Szövetkezet felett elrendelték az állami igazgatást. 1949-ben a Csehszlovák Elba-Oderahajózási Vállalatnál megvásárolták a PRAHA (magyarul Prága) nevű szolgálati yachtot. Ez a gyors hajó a vranovi flotta egyik fő turistacsalogatója lett. Még ugyanebben az évben a társaság, mint Dyjementi Hajózási Szövetkezet Prágában a Moldváról vett egy 30 m hosszú oldalkerekes gőzhajót, amely ott még VRANNÉ néven közlekedett. Ezt, az adott időben legatraktívabb 200 személyes vranovi hajót 1883-ban építette valamelyik német hajógyár. Ünnepélyes keretek között, sok meghívott vendég részvételével 1949 augusztus 14.-én Mír (Béke) névre keresztelték át. 




Füstölgő kéményével gyorsan belopta magát a turisták szívébe és nagy kedvenc lett. A vranovi gát közelében lévő Na hrázi ( A gátnál) étterem mellett szénbunkert alakítottak ki számára, amelyben csöveken keresztül juttatták a hajó belsejébe a feketeszenet. A hajó első vranovi kapitánya František Pospíchal (frantyisek poszpíchal) a Dyje minden kanyarulatában füttyentett a gőzsíppal, nagy vízállásnál lehajtatta a gőzös magas kéményét és így haladt át a bítovi híd alatt. 






1954 után a Dyjementi Hajózási Szövetkezet megszűnt és a hajókat a Znojmo város Közszolgáltatási Vállalata vette át rövid időre, majd eladta a Turista állami vállalatnak.1958 után a vranovi flotta már a Vranovi Üdülői Szolgáltató Vállalathoz tartozik és jelentősen romlik műszaki állapota. A rossz műszaki állapota miatt a MÍR utoljára 1960-ban működik. Az akkor 78 éves szegecselt palástja jelentősen korrodálódik és sem a társaság sem a társadalom nem kedvez a történelmi gőzösnek. Ahogy az utcasarkakról eltűntek a kék postaládák, épolyan módon távolították el a gőzöst és más hajók sorát. A vranovi flottát modern magyar vízibuszokkal töltötték fel.








A durall flotta első hajója a DUNAJ (Duna) volt, melyet az Idegenforgalmi Minisztérium vásárolt 1957-ben. Lásd  (keresztelő május 9-én), majd a VRANOV II következett 1960-ban.  Utolsónak a KOŠICE (Kassa)  érkezett 1965-ben és augusztus 7-én keresztelték. 








Az öreg hajókat az akkori üzemeltető Rekreace (üdülések) vállalat apránként eladta. A ZNOJMO és a VRANOV I. Szlovákiában kötött ki. A víztározó vizét lassan elhagyta a két kissebb kissebb, ONŠOV és BÍTOV hajó is. A MORAVA, PRAHA és a BRNO az üzemképességük határán, még mint révhajók közlekedtek a Svájci öblön át és szállították a strandra a turistákat. Ezeket az ingajáratokat erősítvén hozták még ide Brünnből a másik MORAVát, amely 1962-es átépítése után már ZNOJMO névvel közlekedik és egy újabb BRNO-t. A megnagyobbodott hajópark minőségesebb háttér kiépítését követelte meg. 1961-ben a vranovi kikötőben diszpécserközpontot és jegypénztárat majd 1967-ben a strandtól nem messze sólyát is építettek. 1970-ben eladták a PRAHÁt Ústí nad Labem-be (úsztyí nad labem), ahol révhajóként közlekedett az Elbán, majd onnan Németországba került. A révközlekedésből eltávolított kishajókat egy komppal helyettesítették és szintén ZNOJMO névvel illették 1984 július 13-án.






 Ezt a hajót a Lovosice-i (lovoszicei) hajógyár építette Kiselejtezték a brünni hajókat is a ZNOJMO-t Napajedla-ba vitték, míg testvérhajója a BRNO 1981-ben fejezte be pályafutását abban az évben, mikor megérkezett a tározó legnagyobb hajója a Moszkva típusú 40 méteres, kétfedélzetű, 250 személyes MOSZKVA. Abban az időben ez a hajó 7 636 000 Csehszlovák Koronába került és 750 főre növelte a szállítókapacitást. Keresztelésére 1981 június 20-án került sor. 

Még nincs vége, mindjárt jön a folytatás!
Bleriot 2009-01-21