A FÖLDVÁR VÍZIBUSZ A BALATON UTÁN A CSEH VRANOV VIZÉN FOLYTATJA
III.Rész
FIGYELEM!
Ez a hozzászólás valaki számára esetleg OFF lehet! Azért állítottam össze, hogy tömören megismertethessem egy régió - közeg, népcsoport, helység történetét, kultúráját azokkal, akiket érdekel az, hogy hova kerül egy további magyar hajó - a FÖLDVÁR.
BÍTOV vagy német nevén Vöttau története
Az első írásos adat szerint 1052ben alapították. A mai községet kb. 160 fő lakja, 428 m tengerszint feletti magasságban. A falu neve a latin „vetus via – vetovia“ kifejezésből származik. A települést legnagyobb mértékben a Bítov i vár jelképezi, amely a Dyje folyó és mellékfolyója a Želetavka (ejtsd zseletavka ) összefolyásánál lévő hegynyúlvány tetejére épült.
Az archeológiai kutatások leletei szerint a vár környékén már a fiatalabb kőkorszakra utalnak. A leggyakoribb leletek a XI. Századból származnak és az összeomló Nagymorva Birodalomra utalnak. Ez a szláv terület, vagy nevezzük Morvaországnak (ahogy ma is hívják) 1017-ben egyesül Csehországgal. Ezt követően a cseh királyok igyekeznek a már meglévő várak felhasználásával védelmi vonalat kiépíteni és ezt a várat már 1061-ben említik a krónikák a Znojmo-i (Znaum), Brünn-i Olmütz-i várak társaságában, mint őrvárat.
A vár alatt a Želetavka partján elterülő falucska először Býtov néven, valamivel később jön létre. A vár mint központ a znojmói hercegség részeként az ország délnyugati részét védi a német terjeszkedés elől, de az akkori morva várurak egymással is gyakran hadilábon álltak, tönkretették egymás vagyonát, de a várat nem dúlták szét soha.Ezek a csatározások II. Přemysl (przsemiszl) uralkodásának idején lecsillapodtak és inkább a magyarokkal, németekkel és osztrákokkal szembeni konfrontációra helyeztek. nagyobb hangsúlyt
Természetesen ez a vár is részese a huszita felkelésnek. Az akkori várúr mellette, utódjai viszont már ellene voltak. Ennek jele, hogy a II. Részben említett Vranov várával együtt Hynek Bítovský fon Lichtenburg tulajdonát képezi, aki több várúrral együtt szembeszáll Jiří z Poděbrad vagyis a magyar történelemből is jól ismert Pogyebrád György cseh királlyal. Bítov Pogyebrád támadását nem tudja kivédeni és 1464ben kapitulál. Nemúgy a szomszédos Cornštejn (cornstejn) vára, amit 1465ben teljesen szétlőnek. 
A feudalizmus körülményei között a mezőgazdasági termelés fejlődik, de kihasználva a Želetavkát több vízimalom is épül a partjain, de létesülnek halastavak és sörgyár is , amelyek nélkül Csehországot elképzelni sem lehetne. Ez a vár is védekezett Bethlen Gábor csapatai ellen 1623-ban, 1641-ben és 45-ben a svéd csapatok ellen, elfoglalni viszont nem tudták. Cseh várurak után Mária Terézia 1755-ben a német Daun családnak adományozza.A falu lakosságát nem kerülték e laz árvizek, sem az uralkodói sanyargatások. Változást hozott a téglagyár, szeszfőzde és a 4 malom megépítése számukra.
Eközben a vár is egyre szépül, mai formáját 1811 és 1863 között nyeri el, mert közben szerencsére senki sem rombolja le. Már abban az időben van színháza is.A falu lakóinak számára 1850 körül megszüntetik a robotolást, de mezőgazdasági jellege nem változik. Viszont kezd kibontakozni a turizmus, mivel a környék festői szépségű.
1906-tól Lengyel nemesek birtokolják a várat, majd 1912-be Jiří Haas nagyiparos kezébe kerül, aki a várat bezárja és akörnyékét állatkerté alakítja, a színházteremben pedig kitömetett vadászkutyái kapnak kiállítási helyet, miközben a vár állapotával mitsem törődik. 
A független Csehszlovákia megalakulása után egy parasztzendülést követően nagybirtokát felosztják a parasztok között 1927-ben. Még ebben az évben viszon napvilágot lát az a kormányhatározat, amely a Dyje folyón megépülendő villanyerőmű és az azt kiszolgáló víztározó megépítéséről rendelkezik. Ez nagyban befolyásolja a falu életét, mert a víz felduzzasztása magával vonja a vár alatti község elárasztását.
Haas először nem akar beleegyezni, hogy a falut egy további birtokára telepítsék ki, de később enged. Az új helyen a cseh kormány mindenki számára új, viszonylag egyforma telkeken egyforma házakat építtet a családoknak, valamint a falu és a vár alá 2 új közúti hidat is. (lásd I. rész) 
A falu áttelepítése 1934-ben befejeződik és megkezdődik a duzzasztó feltöltése, ami az akkori aszályos időjárásnak köszönhetően csak 1936. április 24.-ére fejeződik be, de amint lehetséges elindul a vízen az első szervezett hajóforgalom.
Az emberek a Dyje új hídjáról szemlélik naponta a vízszint emelkedését és páran siratják a régi házaikat, gazdasági épületeiket.
A község templomának és temetőjének sorsa érdekes. A templom a lassú árasztásnak szívósan ellenált. Már javában működött a hajó és ladikforgalom, amikor a torony még mindig stabilan nézett ki a vízből. Az esetleges szerencsétlenségtől tartva, mivel a torony ablakain keresztül csónakáztak át a kalandvágyó turisták, a hadsereggel felrobbantatták a templom maradványait és a tornyot.
. Az eredeti falu temetője máig megmaradt, még a 70-es években is temetkeztek ide az új falu azon polgárai, akik még emlékeztek régi lakóhelyükre és végső akaratuk az volt, hogy hozzátartozóik közt nyugodhassanak. 
A faluban akkoriban a cseh ajkú lakosság mellett német kissebbség is él, összesen 374 fő. A várat 1945-ben államosítják, tulajdonosa Haas az emigráció helyett inkább az öngyilkosságot választja, a német kissebbséget pedig a vranoviakkal együtt a Beneš Dekrétumok értelmében kitelepítik. 
Az 1945 – 1989 közti időszakban az adott korszak lehetőségei között fejlődik az idegenforgalom és vele együtt a hajóforgalom. A vár mint turisztikai látványosság miatt Želetavkán kikötő épül, és idényben egymást váltja szinte az ingajáratokon az 50-es évek végétől ide „szerződtetett“ 4 magyar vízibusz. 
folyt.
2009-01-06.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése