A FÖLDVÁR story III.

A FÖLDVÁR VÍZIBUSZ BALATON után

a CSEH VRANOV VIZÉN folytatja

I. Rész

Ahogy ígértem, bemutatom azt a helyet ahová a FÖLDVÁR motoros készül áttelepülni. Elsőnek a Google Earth kínálta lehetőségeket használom ki a helyszín bemutatására, majd a további részekben részletesebben is foglalkozom az egyes helyek ismertetésével és az ott már mőködött magyar vízibuszok fotói is helyet kapnak ameddig a készlet tart. Előrebocsátom, hogy a hajók fotói a FÖLDVÁR cseh tulajdonosának jóvoltából és egyéni gyűjtéséből és tarsolyából kerültek elő.

Ezen a felvételen jól látható, hogy Magyarországtól légvonalban tulajdonképpen nem távolodik el jelentősen. Valójában a szomszédba költözne, ha az északi szuverén szomszédok a Tátra alján 93-ban nem önnállósították volna magukat, de az EU határnélkülisége bárki számára elérhetővé teszi Vranov nad Dyjí községet és a mellette elterülő víztározót.

  

Ezt a képet geográfiai szempontból tartom lényegesnek. Bemutatja, a víztározó helyzetét Csehország határain belül. Akik esetleg idáig nem hallották volna elmondom, hogy az ország tulajdonképpen 2 részre oszlik, közigazgatásilag pedig több kerületre. A Cseh országrészt alkotja az ország nyugati 3/5-e és Morvaországot a keleti 2/5-e. A víztározó és környéke még a Dél-morvaországi kerület dél-keleti csücskébe került a legutóbbi közigazgatási reform után.

A kerület központja Brno azaz Brünn, de a víztározó Znojmo városától alig 20 km-nyire található. A régió ezen része hegyes - völgyes vidék, melyet fennsíkok egészítenek ki és néha úgy érzi magát az ember, mintha a sógoroknál Ausztriában járna, de annyi különbség azért van, hogy a nyugati "szomszéd fűje mindig zöldebb". A vegyeslombozatú erdők borította hegyekben eredő patakok a völgyek alján összefutva táplálják vizükkel a Dyje folyót és legnagyobb mellékfolyóját a Želetavkát (zseletavkát) ami jóformán csak patak, de viszonylag rövid távolságon folyóvá duzzad.

Ezen a műholdképen az egész víztározót felülnézetből látjuk a vízgyűjtő területével. A kanyargós meder a hegyvonulatok közti völgyekben vízről, partról, levegőből egyaránt pazar látványt nyújt az arrajáró turistának. Nemhiába nevezték el a környéket Moravský Jadran-nak (moravszkí jadran) avagy morva Adriának, ugyanis Csehország egyik legszebb tározója.

Ezen a képen a hajóutat próbálom meg szemléltetni ami több mint 20 km hosszú. A hajók központi kikötője a vranovi zárógát mellet van. Innen indulnak és több kikötőt érintve jutnak el a hajóút 2 utolsó állomásához, melyből az egyik a Dyje folyó utolsója a Chmelnice (hmelnyice) turistaközpontnál a másik pedig a Želetavka folyócskán van a Bítov-i vár alatt. 

A Dyje folyó partján lévő AChmelnice és szűk környékének jellegzetessége a kikötővel szembeni hegynyúlvány végén lévő Cornštejn (cornstejn) várrom, amit pár éve látogathatóvá tettek és az állandó feltárások egyre jobban segítik történetének megismerését. A partszakasz itt homokos, úgyhogy a gyermekek számára is kedvező és főleg biztonságos.

A sátorozás ezen a partszakaszon nem lehetséges, viszont van pár panzió, mely fogadhat egész évben vendégeket, mivel itt van villanyhálózat amivel a víztározó partján épült jópár nyaraló nem dicsekedhet, ámbár sok tulajdonosnak nem is hiányzik. Higgyétek el nekem sem. A központhoz legközelebb eső település a pár km-re fekvő Oslnovice (oszlnovice)

A Želetavka mellékfolyócskát bemutatva, ez a kép pontosan ábrázolja, hogy milyen rövid az a táv míg hegyipatakból 8 - 10 m mélységű folyóvá növi ki magát. Ennek medre is a Dyje folyóéhoz hasonlóan kanyargós. A Doutná skála-nál (doutná szkála) torkollik a Dyjébe. Innen párszáz méterre ível át a Dyje fölött a víztározó kisebbik hídja a Vysočanský most (viszocsanszkí moszt) Vysočany-i híd. A híd nevét a hasonló nevű falucskától kapta, amely kb. 2 km távolságban egy fennsík szélén terül el.

A következő jellegzetesség a Bítov-i vár, melynek látványa hídról, vízről nézve egyaránt gyönyörű. Az arrajáró turisták közül szinte nincs is olyan,aki ne fényképezné le ottjártakor. A Dyje folyását követve jutunk el az első kempingbe, ahol szabad a sátorozás és mindennemű kempingszolgáltatás biztosított a nomád életstílust nemkedvelő kirándulók számára.

Ez a kemping Bítov község alatt található a Zátoky, vagyis öblök-nek nevezett részen, mivel a tározó itt 2 öbölszerű képződményt hozott itt létre. A további jellegzetesség a másik híd a Masarykuv most (maszarykuv moszt), magyarul Masaryk köztársasági elnökről elnevezett híd. Ez 1/3-nyi hosszal nagyobb az előbb említettnél. Bítov község szintén egy fennsík szélére épült a múlt század 20-as éveinek végén.

A folyón továbbhaladva jutunk el a víztározó központjához a zárógát melletti Vranov nad Dyjí turistaközponthoz. A zárógát mellett itt található a központi kikötő, a vízirendészet, a folyamügyesek és a kemping, ahol szintén szabad a sátorozás és homokos a partja a strandnak. A strandra a Švýcarská zátoka-t (svícarszká) vagyis svájci öblöt átívelő Bílá brána - Fehér kapu-hídon át lehet jutni. Talán itt van a víztározó legnagyobb turistaforgalma. A Tó - ahogy a zárógát előtti részt nevezik, remek lehetőséget nyújt vitorlázáshoz, szörfözéshez a strandi oldalról, viszont a pecázás örömeiért ujjongók sem panaszkodhatnak a part másik oldalán, bár a halak eléggé kivertek errefelé és a "bennszülött" horgászok is gyakran búslakodnak, mert avíz tele van apróhallal, az őket fogyasztó csukák, harcsák és angolnák viszont fütyülnek a halászok horgaira. Így ott halat, nagy halat fogni kész élmény, majdnem ünnep és ez elmondható a többi partszakaszra is.

A viztározó zárógátja az erőművel jóformán  Vranov nad Dyjí falu tőszomszédságában van. A vranovi várkastély a falu fölött emelkedő hegy egyik nyúlványának végére épült és adja meg a környék dominanciáját.

A Dyje vize a villanyerőmű turbináit elhagyva jelentősen "szűkösebb" körülmények között folytatja tovább, határfolyó Csehország és Ausztria között, Znojmo-n át és Břeclavtól nemmessze a Morava folyóba ömlik.

Vége az I. résznek. Következik Bítov, Vysočany, Cornštejn és Vranov története.

 Bleriot  2008-12-21