Vízibuszok Csehországban

Nyári barangolásom Csehországban

VRANOV

Igen, 1992 óta ezen a víztározón nem közlekednek vízibuszok. A természetvédők hoztak egy mérhetetlenül ostoba döntést, amelynek levét mai napig issza a környék 92-ig nagyon jól működő turista és idegenforgalma. Tehát ivóvízvédelmi okokra hivatkozva beszüntettek mindennemű hajózást és a víztározó menti, addig szépen profitáló létesítmények gyors hanyatlásnak indultak a többek között hajózni vágyó turisták hiányában. Az illetékesek látván a kedvezőtlenül alakuló helyzetet, kénytelenek voltak végül engedni, hiszen a pénz hiányzott adók formájában a környező települések kasszájából is.

2006-tól újból van hajóforgalom. Az eladott 4 vízibuszt és 1 Moszkvát azonban sem reinkarnálni, sem visszahozni, visszavásárolni nem tudták. A képen látható hajó a VALENTÝNA (ejtsd valentína) Eredetileg a vízügyeseknél dolgozott valamelyik folyón , selejtezték, majd víztől nagyon távol étteremmé alakították. Ott bukkant rá jelenlegi tulajdonosa, aki megvette és újból közlekedő hajóvá építette. Jelenleg 2 drb 50 LE-s függesztett csónakmotor hajtja, de ezen állítólag jövőre változtatni óhajtanak.

A ¨BÍTOV- i várkastély a környék egyik meghatározó szimbóluma. Egyik cseh barátom szerint, bár a VALENTÝNA is hajó, mégsem mutat a vízen, elsősorban színe és méretei miatt.

Ugye mindegyikünk szívét jobban melengetné egy ilyen látvány. Nekem hálistennek megadatott még, hogy annó lássam.A vízibuszok látványának hiánya miatt, tavaly született egy ilyen reinkarnáció.

ORLÍK víztározó

A Temelín-i atomerőmű vízigényeinek kiszolgálására épült meg a Moldva csehül Vltava folyón 70-es évek elejére. Mivel utunk Podolsko-nál  (podolszko) a Moldva egyik jellegzetes hídján haladt keresztül, megálltunk, mert a hely más vonatkozásokban is érdekes.

Ezt a 600 m hosszú betonhidat a 60-as évek végén adták át a közúti forgalomnak, s ezen a helyen lényeges a Csehország déli részét kelet - nyugat irányban bejáró I. osztályú autóút szempontjából. A kép még a víztározó területének elárasztása előtt készülhetett.

Bár nem messze van tőle autópálya, mégis állandó mozgás volt rajta.

De mit látunk róla letekintve? Tudni kell, hogy az Orlík vízduzzasztón van az egyik legjelentősebb magyar vízibusz flotta Csehországban. A hídtól nem messze a domboldalon terül el a flottát életben tartó QUARTER KFT téli telephelye a sólyával. A kft kizárólag magyar vízibuszokkal dolgozik és a "maďarka" ejtsd magyarka, ahogy a magyar vízibuszokat becézik, máig fogalom a cseh személyhajós nemzet számára egészen más, távolabbi tározók vizein is.

Ide húzzák ki a hajókat a tél beállta előtt, mert itt általában mindig keményebb a tél, mint a Felvidéken vagy Magyarhonban.

A szakértőbbek rögtön kitalálják, hogy ez a bakokon nyugvó átépítmény egy vízibusz törzsén alapszik. Tulajdonosa már régen belefogott, el is készült részben az új allumínium felépítmény, de a munkák már jó ideje állnak gondolom anyagiak hiányában. Hogy ne kelljen a "Cipőboltba benézni" elárulom ez a VOLYŇKA.

lehet, hogy itt fogytak volna el az anyagiak?

Nagyon sajnáltam, hogy egyetlen közlekedő példány sem járt arra ott tartózkodásunkkor. A nagyon bőbeszédű felszolgálónő a parti étteremben kérdésünkre elmondta, hogy ahány hajó van, annyi felé viszi a turistákat szezonban. Podolsko környéke turista szempontból nem annyira jelentős így ide csak heti 2 alkalommal jönnek, mert látványosabb helyek is vannak, mint pl a Zvíkov-i vár, vagy az Orlík- i várkastély

Azért mégiscsak találtam közlekedő vízibuszt. Az egyik turistákat informáló táblán látható a PRESSTON ex VRANOV. Azért ex VRANOV, mert jelenlegi tulajdonosa a Vranov-i víztározóról vette meg 1992-ben, ahol addig régi nevén közlekedett.

Aztán mégiscsak előbukkant egy mozgó vizijárgány  is.

Kicsivel arrébb egy vízgazdálkodási feladatokat teljesítő hajó dolgozott.

Egy turistaút iránytábla. Igen ott is van TEMESVÁR, a hídtól csupán 500 m.

  

STÁDLEC (sztádlec)

A podolskoi hídról írottak alapján logikusan jöhetne a kérdés, hogy miként lehetett a Moldván átkelni a betonhíd megépítése előtt? Nos a válasz egyszerű: A legöregebb cseh lánchídon. Mikor megláttam akarva - akaratlanul a Budapest-i jutott az eszembe.

Története 1847-tel kezdődik, amikor megkezdték építését Podolskonál és 1848-ban el is készült. Mivel a csehek nagyon meg tudják óvni azt amijük van, nagyon elgondolkodtak azon, mi legyen a híddal az Orlík víztározó feltöltése után. Kerestek hát neki új helyet, és ez egy Lužnice (luzsnyice) folyó menti kis falucska Stádlec lett. Podolskoban alkotóelemeire szedték hát 1971-ben és Stádlecnél az addigi gázló mellett nekifogtak újból felépíteni.

A bontás során rábukkantak a híd alapkövére is amely egy úrnát rejtett, benne azokkal a tárgyakkal, sajtóval, amit manapság is szokás alapkövekbe rejteni. Kiváncsi lettem volna az 1847-es sajtóra, már csak az akkori monarchiabéli politikai helyzetre, tekintettel az 1848-as szabadságharc kitörése előtti állapotok szemszögéből.

A bontás során sok alkotóelem annyira megsérült, hogy újból már nem tudák felhasználni, ezeknek pontos mását ismételten legyártották. Ebből eredően elhúzódtak a munkálatok. A személy- és kisteherautó forgalomnak 1975-ben adták át.

A híd sorsa példa értékű lehetne a pozsonyi városháza számára, az ugyanis likvidálni szándékszik a legöregebb Duna hidat Pozsonyban és egy szupermodernre szeretné cserélni. (részletek később)

A cseh viízirendészet járőröz.

Tetszett a táj és elhatároztuk, jövőre ismét elbarangolunk errefelé.


Bleriot 2008.