A CSEH VRANOV VIZÉN FOLYTATJA.
II.Rész
FIGYELEM!
Ezt az írást azért állítottam össze, hogy tömören megismertethessem egy régió - közeg, népcsoport, helység történetét, kultúráját azokkal, akiket érdekel az, hogy hova kerül egy további magyar hajó - a FÖLDVÁR.
VRANOV NAD DYJÍ avagy németül FREIN a.d. Thaya
A vízierőmű és környékének központi települése. Az első írásos adat szerint , mint falut 1100-ban alapították. A község 312 m tengerszint feletti magasságban van. Neve a „vraný“ (magyarul fekete – sötét) szóból származik. Lakossága ma kb. 985 fő körül mozog. 
Történelme a VI. század első felétől íródik, bár a Dyje folyó mentén az ásatások során akadtak kő- ill. Bronzkorszaki leletekre is az archeológusok.A környékre népvándorló szlávok földműveléssel és a korabeli kézművességgel tengetik életüket. A Nagymorva Birodalom felbomlásával 908-ban a germán törzsek nyomása a birodalom határait a Dunától a Dyjéig tolja el, megindul a cseh államiság képződése és megépülnek az első várak a környéken. A Vranov-i várat először a Cosma krónika említi 1100-ban. 
A vár katonai jelentősége az idők során erős településsé képezi a kis falucskát. A vár védői harcoltak osztrák és magyar seregek ellen egyaránt, de szerepelt a huszita felkelésben is. Az 1400-as évek második felében a vár urai eléggé nagy merészséggel nyújtózkodtak az akkori magyar területek felé, amit őseink sem néztek tétlenül (pl Bethlen Gábor vagy Mátyás király), igy többnyire jól oda-vissza pofozták egymást és a határok is mindig a helyükön maradtak. Ezeknek a bunyóknak még ma is vannak emléktáblái a délmorva régióban.
Tehát a várnak nagyon sok ura volt a történelem során, adták vették egymás közt,de jobbára mindegyik uralkodó család igyekezett fejleszteni a városkát és környékét iparilag is, ahogy ez az egész Csehországra jellemző volt.1768ban még nem sikerül textilgyárat létrehozni, de létrejönnek vad- és halgazdaságok, sörgyár,lovardák és utak épülnek, ahol jobbára német ajkú lakosság dolgozik.
1879-ben beindul a selyem- és porcelánipar, van szeszfőzde,1892-től beton előregyártott elemeket is gyártanak itt. A szociálisan gyengébb családok gyerekeinek iskoláztatásához támogatási alapokat hoznak létre.
Az I. Világháború után sem változik a fejlődés lendülete, 1930 és 1934 között megépül a Dyje folyón a villanyerőmű és az ezt kiszolgáló víztározó, ami jelentősen megváltoztatja a környék jellegét. 
Turisztikai atrakcióvá és kirándulóhellyé válik. Ennek szerves részét képezi az a hajóforgalom is, amelynek történetét kutatva hozott össze a sors előbb a Magyar Hajóregiszterrel és utána a hajóstopic mélyen Tisztelt Közönségével. (A hajózás történetével külön fejezetben szeretnék foglalkozni.)
A II. Világháború alatt a Hitleri birodalomhoz csatolják a környéket, mint Szudéta területet. 1945-ben a felszabadulás és visszarendeződés után a Szudéta németeket kitelepítik, még visszatér Adam Stadnický (sztadnyickí) a vár és környék utolsó ura, de 1946 májusában a birtokait és a várát államosítják. 
Ma a városka a Dyje-menti Nemzeti Park egyik kapuját képezi. Lassan ébredezik abból az örökségből, amit az 1945-1989 – es korszak és hagyott rá. A helyi önkormányzat mindent igyekszik megtenni azért, hogy a városka visszanyerje régi szépségét és vonzerejét, emellett az odaérkező kirándulóknak, turistáknak a vendéglátási, sport, kulturális és egyéb szolgáltatások maximumát szeretné nyújtani.
Ennyit tömören Vranovról a központról. A hsz összeállításánál a www.brno.cz és a www.zamekvranov.cz weboldalak voltak segítségemre saját gyűjtésemen kívül.A következő rész Bítov község történetével foglalkozik
Bleriot 2009-01-04.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése